Krézi srác 25 címmel (f)életmű turnéra indul Szűcs Krisztián, a Heaven Street Seven egykori frontembere, merthogy idén 25 éves a Hol van az a krézi srác című dal, ami a HS7 és egyben Szűcs legismertebb szerzeménye is. Ugyanakkor a turné nem a régi heveny-számok felmelegítéséről szól kizárólag, a szólóban írt daloktól kezdve a Budapest Báron át a Szálinger Balázzsal közös Szücsinger produkció is helyet kap a koncerteken.
Magyarországon aztán megismeri Zsoltit, Szőröst és Pécét is.
Ugyanazt az utat járja be, amelyet Petőfi Sándor 179 éve megtett. Szálinger előtt 804 kilométer áll. A többi között Kassán, Eperjesen, Iglón, Losoncon fog megállni.
A kilencvenes évek végén indult költőként, azóta számos verseskötete jelent meg, de írt drámákat, dolgozott színházi darabokon, és írt útinaplót is. Szálinger Balázs pályája az elmúlt pár évben számos fordulatot vett, de nem csak erről beszélgettünk, hanem a hazai kultúra körüli villongásokról, a kultúrharcról, az irodalomoktatásról, a Térey-ösztöndíjról, meg arról, hogy lehet-e vagy kell-e verset írni Orbánról és Gyurcsányról, valamint hogy „mire gondolt a költő”.
Otthonosan érezheti magát a néző a nagybányai Kispiac tér megtépázottan bensőséges Kályha kocsmájában: miénk a háború is, a járvány is, a fűtésmizéria is. A helyi Kurázsi mama pedig igyekszik át- és megmenteni az övéit.
Eltávolodva egy kicsit a verseléstől, naplószerűen jegyezte le érzéseit, gondolatait Al-dunai álom című könyvében egy letűnőben lévő világról a vidéki életet tervező költő. Interjú.
A könyv egy családi utazás során készült jegyzetekből kerekedett szubjektív beszámolóvá.
Nem emlékszem olyan időre, amikor másodosztályú csapatom volt. Az élvonalbeli tagság, a klub aranykora esett a fiatalkoromra. Az elmúlt tíz évben volt egy bajnoki címünk, egy bronzérem és több majdnem-bronzérem. Állandó felsőházi státusz – és ezekhez szépen ki is alakult az örök felsőházi öntudat. Nagy pofa, gőg. Jogos. Szálinger Balázs költő vall kedvenc csapatáról.
Szokatlan a magyar irodalomban: a Százegyedik év című lírai pamflet egy fiktív település nagyot álmodásáról és piszlicsáré korrupciójáról szól. Mintha újságírói oknyomozás volna, pedig nem az. A soha meg nem épült újrákosi városháza ügye ízig-vérig költői mű. A hvg.hu a szerzővel, a vasárnap, a Magyar Dráma Napján díjjal is elismert Szálinger Balázzsal beszélgetett.
Az 1994-es bolgár fociválogatott németek feletti győzelme nagy szerepet játszott abban, hogy Szálinger Balázs elindult a költői pályán. Ő meg Bödőcs Tibort vette rá a prózaírásra. HVG-portré.
Költői tehetségét 1994 nyarán fedezte fel, az első "kötete" aztán sok nevetésnek lett tárgya.
Az ifjú Gaius Julius Ceasar kalózok fogságába esik, később pedig, immár első római császárként, felszámolja a köztársaságot. Mi az összefüggés a két esemény között? És miért mobil alkalmazással állapítják meg a foglyok árfolyamát az ókorban? Szálinger Balázs Köztársaság című darabjának budapesti próbáján jártunk.
